• Articles
• admin

Antarktisz, a fehér kontinens, a Föld egyik legtisztább helye.

a déli féltekének ez a hatalmas régiója és a környező vizek éghajlati rendszerünk alapvető alkotóelemei. A globális felesleges hő közel háromnegyedét elnyelik, és a CO2 közel egyharmadát elnyelik.

ez a csodálatos régió azonban veszélyben van. Az éghajlatváltozás látható és potenciálisan visszafordíthatatlan hatással van a tengeri élővilágra és a biológiai sokféleségre.

a tudósok most azért emelik a vészharangot, mert az elmúlt 30 évben az Antarktisz 1,8 Celsius-fokkal melegedett, ami a globális átlag háromszorosa. Ennek következtében a tengeri jég gyorsan csökken.

kutatás a biológiai sokféleség védelme érdekében

2019-ben a Belgica121 expedíció feltárta a Nyugat-Antarktiszi-félsziget tengeri biológiai sokféleségét. A cél az volt, hogy részletesen megismerjék az élő fajokat ezen a területen, egy olyan területen, amely különösen ki van téve a globális felmelegedésnek.

Bruno Danis, a Brüsszeli Szabad Egyetem tengerbiológusa és professzora volt a misszió vezetője, amely több mint 2000 szerves és ásványi mintát gyűjtött. A tudósok jelenleg elemzik őket egy speciális adatbázis létrehozása érdekében. Danis azt mondja nekünk, hogy az Antarktiszi-félsziget változásai láthatók, “különösen a szárazföldi környezetben”. Azt is mondja, hogy még a tengeri környezetben is láthatóvá válik, mert van egy olyan rendszerük, amelyet “gleccserek határolnak fiordokkal, és a gleccserek olvadnak, bizonyos szempontból visszavonulnak a rendszerből.”

az éghajlatváltozás biodiverzitásra gyakorolt hatásának tanulmányozása lehetővé teszi a kutatók számára, hogy megjósolják az ökoszisztémák fejlődését. Ahogy Danis mondja: “Van egy olyan ökoszisztémánk, amely ki van téve a gyors változásoknak, amelyekről jelentős ismerethiány van.”Úgy véli, hogy az ismeretek hiányának csökkentése érdekében statisztikai modelleket használhatnak, amelyek elősegítik az előrejelzések létrehozását”. Elméletileg ezek az előrejelzések vagy előrejelzések segítenék a nemzetközi közösséget fontos döntések meghozatalában a Déli-óceán biológiai sokféleségének megőrzésével kapcsolatban.

az éghajlatváltozás mellett a túlhalászás is veszélyt jelent erre a gazdag ökoszisztémára. Az egyik legkeresettebb természeti kincs a krill, egy kis rák, amely az antarktiszi-óceán élelmiszerláncának középpontjában áll. Bálnák, pingvinek, fókák, tengeri madarak és halak mind megeszik őket.

több MPAs szükséges

a tengeri élet védelme és a régió halászatának irányítása érdekében 1982-ben megalakult az antarktiszi Tengeri Élővilág megőrzésével foglalkozó bizottság, a CCAMLR. Küldetésének része a tengeri védett területek, Mpa-k létrehozása. Ezek a Mpa-k azonban csak akkor hozhatók létre, ha az összes tag konszenzussal egyetért.

eddig csak két védett területet jelöltek ki, az egyiket a Ross-tengeren, a másikat az Orkney-szigetek déli részén. Az EU két új MPa-t javasolt, amelyeket a tagállamok támogatnak. Az egyik a keleti vizeken, a másik a Weddell-tengeren található. Argentína és Chile a nyugat-antarktiszi-félszigeten és a Dél-skóciai íven egy harmadik MPA-javaslatot is előterjesztett. Ha ezt a három új javaslatot elfogadják, akkor a világ óceánjainak 1% – át képviselik.

a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó európai biodiverzitási stratégia részeként a Déli-óceán védelme kiemelt fontosságú az EU és tagállamai számára. Az Európa által támogatott MPA-tervet az Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland, Uruguay, Norvégia és az Egyesült Királyság is támogatja. Kína és Oroszország ellenezte a javaslatot a térségben folytatott halászat miatt.

együtt dolgozni

sajnos az Antarktisz megőrzése egy kicsit olyan, mint egy globális sakkjáték. Az Európai Unió támogatja a történelem legnagyobb védett tengeri területének létrehozására irányuló ambiciózus tervet, de ennek eléréséhez Virginijus Sinkevi (Virginijus Sinkevi), az Európai környezetért és óceánokért felelős biztosnak erős szövetségesekre van szüksége.

azt mondja nekünk, hogy “a védett területek biztosítják, hogy a természet alapvetően pihenjen és érintetlen legyen az emberek számára. A természetnek nincs szüksége további tevékenységekre, további nyomásokra.”Úgy érzi, hogy az EU-nak “meg kell győznie Oroszországot, Kínát és kollégáikat, hogy ez számukra is prioritás.”

Pons tábornok, az “Európa-Jacques Delors” agytröszt főigazgatója egyetért ezzel. Úgy véli, hogy ” Kínának meg kell ragadnia a lehetőséget, hogy vezető szerepet játsszon a Déli-óceán éghajlatának és biodiverzitásának védelmében.”Szerinte bármi más pontosan ellentétes lenne Kína 2060-ra kitűzött szén-dioxid-semleges céljával, amelyet a kínai elnök, Xi Jinping, elkötelezte magát az ENSZ Közgyűlésén, 2020 szeptemberében.

Oroszországgal kapcsolatban azt mondja, hogy az elsők között írták alá az antarktiszi szerződést, amely 1959 decemberére nyúlik vissza. Ez a hidegháború közepén történt. Számára és még sok más számára ez teszi az Antarktiszt ” a béke és a tudomány elkötelezett kontinensévé.”

a Civil társadalom szerepe

az antarktiszi ökoszisztéma védelméért folytatott versenyben a civil társadalom is fontos szerepet játszhat. Európától Amerikáig számos kezdeményezés van folyamatban annak érdekében, hogy a CCAMLR következő októberi ülésén a napirenden szereplő javaslatok nagyobb támogatást kapjanak. Sea Legacy, egy nemzetközi szervezet, amely elősegíti az óceánok védelmét, támogatja a soft power megközelítést.

Cristina Mittermeier, a SeaLegacy társalapítója azt mondta nekünk, hogy “a többieken múlik, hogy ne támadjuk túlzottan Oroszországot és Kínát, hanem arra ösztönözzük őket, hogy helyesen cselekedjenek.”Amire szükségünk van, az az állami támogatás. A bolygó egész területén egyének hatalmas csoportja hajlandó cselekedni ” – tette hozzá.

a szervezetnek van egy OnlyOne nevű technológiai platformja, ahol petíciót kérnek a CCAMLR-től, hogy “gyorsítsák fel, gyorsítsák fel az Antarktisz védelmére vonatkozó döntést.”

a tengeri védett területek nem jelentenek közvetlen megoldást az éghajlatváltozásra, de hozzájárulhatnak az ellenálló képesség megteremtéséhez, hogy az ökoszisztéma alkalmazkodjon a globális felmelegedéshez. Számos tudós és politikai döntéshozó felszólított arra, hogy az óceán legalább 30%-át 2030-ig védjék meg, ami bolygónk hosszú távú egészségét biztosíthatja.