mag
mindenki, aki valaha is grillezett, tudja, hogy elegendő levegő nélkül a láng gyorsan kialszik. Ugyanez történik egy gázkondenzációs egységben. Ha nem áll rendelkezésre elegendő levegő, a gáz nem ég el teljesen, és korom és szén-monoxid keletkezik.
Hartmut Henrich, termékmenedzsment égési rendszerek az Osnabr-ban (Fotó / ebm-papst)
az elektronok égés közben szabaddá válnak. U feszültség alkalmazásakor egy kis I elektromos áram, amelyet “ionizációs áramnak” neveznek, átfolyik a lángon.
a gázkondenzációs egységekben a venturi — t, az égéslevegő-ventilátort és a gázszelepet tartalmazó rendszer sikeresnek bizonyult a keverékszabályozásban-az úgynevezett pneumatikus gáz/levegő arányszabályozásban: a szállított levegő mennyiségétől függően szívónyomás keletkezik a venturiban, amely hozzáadja a gázszabályozó szelepből származó megfelelő mennyiségű gázt.
az ellenőrzés azonban megmutatja korlátait, amikor a szállítóknak rugalmasan kell új gázforrásokat és alternatív üzemanyagot betáplálniuk a hálózatokba. Ezért elengedhetetlenek az üzemanyaghoz automatikusan alkalmazkodó gáz adaptív rendszerek. De csak elektronikus gáz / levegő arány szabályozással működhetnek. Nincs szüksége venturira, amely nyomásveszteséget okoz, mivel a gázt csak elektronikusan vezérelt gázszelep működtetésével szállítják.
ez azért lehetséges, mert elektronikus gáz/levegő arányszabályozásban a gáz-levegő keverék szabályozása csak az égésterméktől függ: a láng.
az ionizációs áram és a kontinensek közötti kapcsolat gyakorlatilag lineáris. Ez kevésbé bonyolulttá teszi az elektronikus gáz/levegő arány szabályozását.
háttérinformációk: az égés olyan kémiai reakció, amely felszabadítja az elektronokat. Ez azt jelenti, hogy a láng képes áramot vezetni. Ha a feszültséget külsőleg alkalmazzák, egy kis elektromos áram, az úgynevezett “ionizációs áram” áramlik át a lángon. Amikor az áram elérte a maximumát, az égés tökéletes, és a folytonos érték 1.
a maximális értéket azonban nem szabad elérni. Mint a pneumatikus gáz / levegő arányszabályozás esetében, a biztonsági puffer is szerepel a számításban. Például a célszám (célszám) 1,3, egy olyan terület, ahol az ionizációs áram és a célszám közötti kapcsolat gyakorlatilag lineáris.
az égési keverék szabályozása kizárólag az ionizációs áramtól függ. A képlet megmutatja, milyen egyszerű a kapcsolat: ha az ionizációs áram túl kicsi, több gázt táplálnak be. Ha túl magas, a gázellátás korlátozott.