Khan Academy nem támogatja ezt a böngészőt. [close]
– ebben a videóban a jövedelmi egyenlőtlenséget fogjuk megvitatni, amiről gyakran vitatkoznak, gondolkodva az országok összehasonlításán, azon, hogy kérdés-e vagy sem, és hogyan kell kezelni. És hogy megértsük, mi a jövedelmi egyenlőtlenség, képzeljünk el két különböző országot. Képzeljük el először az a országot, és két ember van az A országban. Tehát van itt egy ember, aki évi 1000 dollárt keres, ez a jövedelme, és van egy második ember az A országban, aki évi 99 000 dollárt keres. Szóval, mi lesz az átlagos jövedelem az A országban, ha ezekaz egyetlen két ember? Vagy úgy is gondolhat rá, mint az egy főre jutó nemzeti jövedelemre. Nos, az átlagos jövedelem itt, átlagos jövedelem, hogy kitaláljuk, akkor csak meg kell átlagolni az 1000 és a 99.000. Tehát összesen egy plusz 99, 100 000 elosztva két emberrel, nos, az átlagos jövedelme évi 50 000 dollár lesz. Most hadd építsek egy másik országot, amelynek ugyanaz az átlagos jövedelme, de az eloszlás nagyon eltérő. Tehát a B országban, mondjuk a B ország első polgára, 50 000 dollárt keresnek évente, és mondjuk van egy második ember a B országban, és szintén 50 000 dollárt keresnek évente, évente. Nos, mi az átlagos jövedelem most? Nos, ez még könnyebb kiszámolni, 50 plusz 50 osztva kettővel, az átlagjövedelem 50 000 dollár évente. Tehát, amit itt lát, az két ország, amelyek ha csak az átlagos jövedelemre nézünk, hasonlóan gazdagnak tűnnek, de ez nem ad neked, úgy tűnik, hogy hasonló átlagos jövedelmük van. Tehát azt mondanád, Ó, talán ők is hasonlóan jómódúak. De ha egy lépéssel mélyebbre mész, látod, hogy nagyon különbözőek. Az a ország sokkal többegyenlőtlen, mint a B ország, amikor a jövedelemről van szó. Tehát a kérdés az, hogy az átlagjövedelem vagy az átlagos GDP vagy az egy főre jutó GDP felett van-e, hogyan mérjük az egyenlőtlenséget? És ez az olasz statisztikus, Corrado Gini, megpróbált ezzel foglalkozni, és előáll egy Gini-együtthatóval, ami egy nemzet jövedelmi egyenlőtlenségét méri. És ahogy közeledett hozzá, elég intuitív volt. Két baltát állított fel. Tehát ez a tengely itt a népesség összesített százaléka lesz. Tehát 0% – nál kezdődik, majdaz egész népesség 100% – áig jut. Tehát ez egy ország lakosságának kumulatív százaléka, majd ezen a tengelyen, ezen a tengelyen van az ország jövedelmének kumulatív százaléka. Szóval ez itt lenn nulla lenne, és ez itt fent 100. Tehát ez egy ország jövedelmének kumulatív százaléka, majd azt mondta: Nos, hogyan nézne ki egy tökéletesen egyenlő társadalom? Nos, egy tökéletesen egyenlő társadalomban, amikor hozzáad egy százalékot a népesség kumulatív százalékához, pontosan ugyanazt a százalékot kell hozzáadnia a jövedelem kumulatív százalékához. Tehát, ahogy felmész, akkor tényleg csak egy lejtőn megy fel, mint ez. Tehát az egyik módja annak, hogy gondolkodjunk rajta, ha a lakosság 0% – ánál vagyunk, akkor a jövedelem 0% – ának kell lennie. Ha összesen vana lakosság 10% – ának, a nemzeti jövedelem 10% – ának kell lennie. Ha a lakosság 50% – ára mennél, ami úgy néz ki, mintha ott lenne, ha tökéletesen elosztották volna, a jövedelem, nos, akkor az a nemzeti jövedelem 50% – ának kellene lennie. De valójában egyetlen nemzet sem létezik, ezért ezt össze kell hasonlítanunk a valósággal. Tegyük fel, hogy megnézünk egy országot, és amikor a népesség összesített százalékát nézzük, akkor a baloldalról indulunk,ahol a legalacsonyabb a jövedelem, és a népesség százalékainak összeadásával egyre magasabb és magasabb jövedelmű emberekhez jutunk. Tegyük fel, hogy egy olyan országról van szó, amely a legszegényebb emberek számára, ha hozzáadunk százalékokat a kumulatív népességhez, nem adjuk hozzá ugyanazt a százalékot a kumulatív jövedelemhez. Lehet, hogy így néz ki, és ha hozzáadunk százalékokat a gazdagabb népességhez, minden 1% – hoz hozzáadunk több mint 1% – ot a nemzeti jövedelemhez. És ez a görbe itt, ami egy adott nemzet valóságát írja le, ezt Lorenz-görbének hívják, Lorenz-görbének, és amit Gini mondott, Nos, a különbség a Lorenz-görbe és ez a vonal között itt, hogy ez a jövedelmi egyenlőtlenség mértéke. Szóval, megnézte ezt a területet itt, és azt mondta, hogy ez a terület a vonal és a Lorenz-görbe között, hány százaléka ennek a teljes területnek a vonal alatt? És ezt a százalékot Gini-együtthatónak hívják, és általában nullától egyig terjedő értékként említik, vagy néha a skálát nullától 100-ig lehet tekinteni. Tehát mit jelent a nulla Ginicoefficiens? Nos, ha a Ginicoeffektív értéke nulla, az azt jelenti, hogy ez a terület itt A Lorenz-kanyar és ez a vonal között nulla. Tehát ez azt jelenti, hogy tökéletesen egyenlő jövedelemelosztással van dolgunk. Tehát a nulla végén ez tökéletes egyenlőség, tökéletes jövedelem egyenlőség, és akkor mit jelent egy vagy 100? Ez azt jelenti, hogy a vonal és a Lorenz-görbe közötti terület a vonal alatti terület 100% – a. Szóval ez valahogy így nézne ki, egy olyan országban, ahol Lorenz görbéje valahogy így néz ki, ahol ezek az emberek, egyre több és több népességet adok hozzá, de nem adok hozzá egyre több és több jövedelmet, és akkor hirtelen eljutsz az utolsó emberhez, és akkor az a személy kapja az összes jövedelmet. Tehát ennek a személynek van minden jövedelme. Nos, ebben az esetben a Gini-együttható lenne ennek a területnek a százaléka, ami 100% lenne, amit egynek vagy 100-nak tekinthetünk. Ezért érdekes dolog, hogy megnézzük a Gini-együtthatókat a különböző országokban, és összehasonlítjuk őket. És pontosan ez van itt ezen a térképen, és láthatják, hogy azok az országok, amelyek pirosra vannak árnyékolva, olyan országok, ahol magas a Gini-együttható. Tehát itt van a jövedelmi egyenlőtlenség, és azok, amelyek zöld színűek, viszonylag alacsony Gini-indexekkel vagy Gini-együtthatókkal rendelkeznek, és így az ésszerűen alacsony jövedelmi egyenlőtlenségre utal. Fontos kiemelni, hogy azt gondolhatnánk, hogy a piros mindig rossz, a zöld pedig mindig jó, de ez csak az egyenlőtlenséget jelzi, nem azt, hogy átlagosan milyen jómódúak az emberek, mekkora az átlagos jövedelem ebben az országban, tehát ez azt jelzi, hogy olyan helyeken, mint Latin-Amerika és a Szubszaharai Afrika, határozottan nagyon magas az egyenlőtlenség, és olyan helyeken, mint Kanada és Európa, úgy tűnik, hogy nagyon alacsony az egyenlőtlenség, de nem mondja el, hogy az emberek biztosan jobban járnak Kanadában, mint mondjuk az Egyesült Államokban. Például magasabb átlagjövedelemmel rendelkezhet az Egyesült Államokban, mint Kanadában,és nagyon élénk vitát folytathat, melyik lenne inkább. Inkább egy olyan országban lennél, ahol magasabb az egyenlőtlenség és magasabb az átlagjövedelem, vagy ahol alacsonyabb a jövedelem és alacsonyabb az egyenlőtlenség?