• Articles
• admin

Kína messze a legnagyobb erő a globális tiszta energia fejlesztésében, és cégei egyre inkább külföldön keresik a lehetőségeket, mondja egy új jelentés.

az amerikai székhelyű Institute for Energy Economics and Financial Analysis (Ieefa) által ma közzétett jelentés részletezi a kínai cégek és befektetők növekvő jelentőségét az országon kívüli alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektekben.

bár széles körben beszámoltak arról, hogy Kína külföldön fektet be szénbe, az Új jelentés kiemeli, hogy az ország külföldön is jelentős beruházásokat hajt végre a megújuló energiákba, az energiahatékonyságba és az elektromos autókba.

bár Kína még mindig befektet néhány szénprojektbe szerte a világon, világossá vált, hogy a megújuló energiaforrások lesznek a domináns energiatechnológia az elkövetkező évtizedekben, mondja Tim Buckley, a jelentés társszerzője. Kína globális technológiai vezető szerepet tölt be, és magáévá teszi az energiapiacok mozgásának irányát-tette hozzá.

az IEEFA nagy kínai nemzetközi tiszta energia projekteket és felvásárlásokat azonosított, amelyek összesen több mint 44 milliárd dollárt tettek ki 2017-re, szemben a 32 milliárd dollárral, amelyet 2016-ban azonosítottak.

belföldi növekedés

Kína a világ legnagyobb kibocsátója, és továbbra is erősen függ a széntől.

ugyanakkor az ország tiszta energiára való áttérési tervei, amelyeket a levegőszennyezés és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos aggodalmak, valamint az új piacokon való terjeszkedés iránti elkötelezettsége vezet, szintén jól haladnak.

a párizsi megállapodás részeként tett ígéretében Kína Azt mondta, hogy 2030-ban energiájának 20% – át alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból kívánja beszerezni. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2016-ban Kína tette ki a napenergia-terjeszkedés csaknem felét. Kína decemberben bejelentette régóta várt kibocsátáskereskedelmi rendszerét (ETS) is, bár ez kezdetben csak az energiaágazatra terjed ki, nem pedig az eredetileg javasolt nyolc ágazatra.

a jelentés megjegyzi:

“Kína olyan fontos Az energiapiacokon a világ színpadán, hogy a tiszta generációs technológia felé való elmozdulása globális szinten irányítja a tendenciát.”

a jelentés szerint a vezető vállalatok egyre inkább keresik a külföldi terjeszkedési lehetőségeket.

Solar reach

a kínai gyárak a globális napelem-termelés mintegy 60% – át teszik ki. Ez magában foglalja a máshol székhellyel rendelkező vállalatokat is, akik gyártásuk egy részét vagy egészét Kínában alapozzák, mint például a Canadian Solar.

az ezen a téren dolgozó cégek között szerepel a Tongwei, amely novemberben 1,8 milliárd dolláros beruházást jelentett be annak érdekében, hogy napelemgyártási kapacitása a világ legnagyobb legyen.

egy másik kínai cég, a Jinko Solar 2017-ben megőrizte világelső napelemes modulszállítási pozícióját, a globális részesedés körülbelül 10% – án. A cég az első helyen áll az európai piacon, a második a kínai és a japán piacon, a harmadik Indiában és a negyedik az Egyesült Államokban.

Kínai napelem modulok már uralják a piacot Indiában. A Longi Solar, egy másik nagy gyártó decemberben bejelentette, hogy 500 megawatt (MW) modulgyártó üzemet hoz létre Indiában. Ez válaszul India ambiciózus napenergia-célkitűzéseinek és azon javaslatainak kombinációjára, hogy csak helyben gyártott napenergia-berendezéseket használjanak, mondja az Új jelentés.

Kína vezető szerepet tölt be a napenergia-kapacitás bővítésében az egész világon. A kínai vállalatok által 2017-ben épített napenergia-kapacitásnak csak 70% – a volt belföldi, Malajzia (8%) és Tajvan (7%) a következő legnagyobb piac. A kanadai napenergia és a Trina Solar egyaránt sikeres ajánlattevők voltak a Mexikói rekord alacsony tarifájú aukción novemberben, a jelentés szerint.

eközben a Shanghai Electric, a State Power Investment Corporation leányvállalata (Kína öt legnagyobb áramfejlesztője) 3 dollárt épít.9bn koncentráló napenergia (CSP) üzem Dubaiban A szaúd-arábiai ACWA Power partnerségben a projekt a világ legnagyobb CSP projektje lesz, és a világ legmagasabb napelemes tornya lesz, 260M-en.

a kínai vállalatok szintén erősen részt vesznek külföldi felvásárlásokban, például a Shenzhen Energy három kaliforniai naperőmű 232 millió dolláros megvásárlásában, amelyet októberben jelentettek be. A cég irodákat is nyitott az Egyesült Államokban, Indonéziában, Görögországban, Olaszországban és Szerbiában.

szél külföldön

Kína globális jelenléte a szélenergiában is növekszik, jegyzi meg a jelentés. A nagy kínai szélenergia-vállalatok, mint például a China Energy Investment Corporation, a világ legnagyobb szélenergia-fejlesztője, 2017-ben tovább bővülnek a tengerentúlon, nevezetesen Görögországban.

decemberben az állami tulajdonú China Resources által vezetett konzorcium 30%-os részesedést vásárolt a Dudgeon Point tengeri szélerőműpark az Egyesült Királyságban. A China Three Gorges, egy másik állami tulajdonú cég tavaly jelentős részesedést szerzett Portugália legnagyobb szélenergia-fejlesztéséből.

a kínai-Pakisztáni gazdasági folyosó (CPEC) első szélenergia-projektje 2017-ben fejeződött be, míg a kínai SANY csoport 1,5 milliárd dollárt tervez befektetni a szélenergia fejlesztésébe. Érdemes megjegyezni, hogy a CPEC ellentmondásos része Kína ‘ s egy öv egy út (OBOR; lásd alább), amikor áthalad a vitatott területén Kasmír.

eközben májusban egy másik kínai cég – a Xinjiang Goldwind-bejelentette, hogy megvásárolja az 530 MW-os Stockyard Hill szélerőműpark projektet Victoria-ban, amely Ausztrália legnagyobb szélerőműve lesz.

a Xinjiang Goldwind a világ harmadik legnagyobb szélturbinagyártója, a tengerentúli terjeszkedést tervezi nagyrészt hazai piacáról. A cég célja, hogy 2 gigawatt (GW) megrendelést érjen el az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban 2020-ig.

Power and hydro

Kína történelmileg jelentős nemzetközi szereplő volt a hidro területén, és a nagy kínai hidro cégek továbbra is aktívak külföldön, különös tekintettel Latin-Amerikára, Afrikára és Ázsiára.

a vízerőművek dominálják Kína főbb tengerentúli tiszta energia projektjeinek listáját, amint azt az alábbi, 2017-es tengerentúli nagyprojektek listája is mutatja.

a China Three Gorges tovább bővíti vízenergia-beruházásait, beleértve a Kína-Pakisztán gazdasági folyosót is, összesen 5,7 milliárd dolláros beruházással Pakisztánban.

Kína nemzetközi jelenléte az erőátviteli konstrukcióban szintén “rendkívül jelentős”, teszi hozzá a jelentés.

a kínai állami Grid Corporation – a világ legnagyobb áramszolgáltatója, amely a 2017 – es Fortune Global 500 listán a második helyen áll-a tengerentúli befektetésekre összpontosít, a jelentések szerint.

a cég jelenleg Brazília legnagyobb áramelosztó vállalata, valamint jelentős szereplő Egyiptomban és Pakisztánban. Számos transzkontinentális “szupergrid” rendszerrel is rendelkezik, beleértve a Mongóliát, Kínát, Oroszországot, Dél-Koreát és Japánt összekötő hálózati kapcsolatot.

más Kínai villamosenergia-cégek, köztük a China Light and Power, a Shanghai Electric és a China Machinery Engineering Corporation is szeretnének befektetni a tengerentúli villamosenergia-hálózatokba.

energiahatékonyság

Kína szintén jelentős beruházásokat hajt végre a növekvő energiahatékonysági piacon, amely az 2.2 TN energiahatékonysági beruházásának felét teszi ki az 2016 során. A világ szén-dioxid-kibocsátásának 2014 óta tartó csökkenését nagyrészt ez a csökkenő energiaintenzitás hajtotta végre-tette hozzá.

a kínai vállalatok kulcsfontosságúak az új technológiák és szolgáltatások szempontjából, amelyek az energiahatékonyság javulását eredményezik. Ők teszik ki a globális energiaszolgáltatási piac több mint felét, amely például 26,8 milliárd dollárt ért el 2016-ban. Kína az intelligens mérők legnagyobb piaca is, közel 500 millió telepítéssel – több mint hatszorosa az Egyesült Államok második legnagyobb piacának.

a jelentés szerint:

“Kína arra összpontosít, hogy növelje a hazai kapacitást ebben a birodalomban, valószínű előzménye az ilyen termékek nemzetközi piacokon történő bevezetésének, egy olyan eshetőség, amelyet már évtizedek óta láttak a kínai hidrotechnikával, különösen a fejlődő országokban.”

“a kínai napenergia -, szél-és akkumulátor-technológiák egyre inkább jelen vannak a tengerentúli piacokon, és az elektromos járművek, az energiahatékonyság és az energiagazdálkodási rendszerek követik.”

az egyik legfontosabb példa erre a hongkongi székhelyű wasion Group, Kína legnagyobb intelligens fogyasztásmérő és energiahatékonysági menedzsment szolgáltatója. A cég célja, hogy vezető szereplővé váljon külföldön, és már 30 országban van jelen, köztük Bangladesben, Indonéziában, Dél-Afrikában, Tanzániában és Egyiptomban.

elektromos autók

Kína rendelkezik a legnagyobb elektromos járművek (EV) piacával a világon, és néhány vállalat közvetlen versenyt biztosít az olyan vállalatoknak, mint a Tesla.

az akkumulátor-és elektromos járműgyártó BYD jelentős terjeszkedést tervez mind belföldön, mind külföldön, különösen az elektromos teherautókkal, amelyek közvetlen versenyt biztosítanak a Tesla e-teherautóinak. A cég gyártóüzemekkel rendelkezik Magyarországon, Brazíliában, Franciaországban, Indiában és Japánban. A cég jelenleg 27 000 e-buszt üzemeltet, főleg Kínában, bár októberben új e-busz gyártóüzemet nyitott Kaliforniában.

további Kínai EV gyártók, akik külföldi lehetőségeket keresnek, a Geely, a Volvo tulajdonosa és a londoni elektromos járműgyártó vállalat, a Baic Motor Corp, amelynek R& D központja van Kaliforniában, és az új startup Nio.

a jelentés szerint:

“miután a hazai EV-kapacitást növelték, Kína megalapozza az új exportipart. A kínai autógyártók gyakran nem tudtak sikeresen versenyezni a tengerentúlon a nemzetközi gyártókkal. Az EV technológia előnyeinek megszerzése lehetővé teszi a kínai vállalatok számára, hogy globális piacvezetőkké váljanak.”

az akkumulátorok és az új energiaanyagok

az akkumulátorok és az ezek előállításához szükséges Fémek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak Kínában. A kínai kormány tavaly felszólította az akkumulátorgyártókat, hogy 2020-ig duplázzák meg kapacitásukat, és kezdjenek beruházásokat a tengerentúli termelési létesítményekbe. A kínai lítium-ion akkumulátorok szállítása 80% – kal nőtt 2016-ban 2015-hez képest.

a jelentés szerint:

“a kínai kormány politikája, amely magában foglalja az elektromos járművek támogatását és a Kínában működő külföldi vállalatok korlátozását, a kínai akkumulátorgyártó vállalatokat az iparág csúcsára vezeti.”

a kínai lítium-ion akkumulátor kapacitása 121 gigawattóra (GWh) akkumulátor-termelési kapacitást fog elérni 2020-ig, a Bloomberg New Energy Finance (BNEF) szerint.

az ország leggyorsabban növekvő akkumulátorgyártója, a Contemporary Amperex Technology Ltd (CATL) célja, hogy 2020-ra nagyobb akkumulátorkapacitást állítson elő, mint a Tesla, és már rendelkezik akkumulátorellátási megállapodásokkal a BMW-vel és a Volkswagennel. A BYD emellett piacokat hoz létre Európában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban, ahol a jelentések szerint 25% – os részesedéssel rendelkezik az energiatároló rendszerek piacán.

kínai vállalatok is költöznek, hogy biztosítsák a kulcsfontosságú új energiaanyagok, köztük a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek külföldi ellátását (Kína már a világ ritkaföldfémkészletének több mint 80% – át gyártja).

a Tianqi Lithium az egyik legnagyobb kínai cég, amely külföldön bővíti a lítiumtermelést. A cég a világ legnagyobb keménykőzetű lítiumbányájának 51% – át birtokolja a nyugat-ausztráliai Greenbushes-ben, és jelenleg egy olyan üzembe fektet be, amely a bánya teljesítményét akkumulátoros lítiummá alakítja.

eközben a China molibdén bányavállalat 2016-ban bejelentette, hogy megvásárolja a tenke bányát a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) valaha végrehajtott legnagyobb magánbefektetésben. Tenke Afrika egyik legnagyobb rézbányája, és fontos, hogy kobalttartalékokkal is rendelkezik, ami egy másik kulcsfontosságú anyag az elektromos autók akkumulátoraihoz.

szén

Kína továbbra is a fosszilis tüzelőanyag-projektek fő finanszírozója szerte a világon. Miközben a hazai szénenergia-terjeszkedés visszahúzódásának jeleit mutatja, számos médiajelentés dokumentálta a tengerentúli szénenergia fejlesztésének támogatását.

az Urgewald német környezetvédelmi csoport által 2017 júliusában kiadott összesítések azt jelezték, hogy a kínai energiavállalatok az új széntermelés közel felét teszik ki, amely a következő évtizedben várhatóan online lesz az egész világon. A Kínán kívüli országok új szénerőművei a 700 új Szénerőmű körülbelül egyötödét teszik ki-mondta Urgewald, köztük olyan országokban, amelyek jelenleg alig vagy egyáltalán nem égetnek szenet. A világ 20 legnagyobb Szénerőmű-fejlesztője közül tizenegy Kínai, urgewald adatbázisa megmutatta.

(érdemes azonban megjegyezni, hogy ezek a tervezett szénerőművek nem feltétlenül épülnek fel. 2017 októberében például Kína több mint 150 tervezett és építés alatt álló Szénerőmű leállítását vagy késleltetését kezdeményezte.)

a jelentés egyik példájában a kormány által támogatott Yancoa tavaly megvásárolta a Rio Tinto termikus szénbányáját az Ausztrál Hunter Valley – ben.

a jelentés azonban azt állítja, hogy a szénprojektek finanszírozásában vezető kínai közintézmények tendenciája megváltozik. Azt mondja:

“ami most hiányzik a képből, de 2018-ban és 2019-ben biztosan meg fog változni, az egyértelműbb és megkülönböztetőbb vállalati vezetés, mivel Kína energiaügyi bajnokai magabiztosabbá válnak megújuló energiával kapcsolatos szakértelmükben.”

a Trump-adminisztráció a szénre összpontosít a megújuló energiaforrások felett, lehetővé teszi Kína számára, hogy tovább erősítse vezető szerepét a globális tiszta energia átmenet terén, a jelentés hozzáteszi.

Belt and Road

Kína tiszta energia finanszírozási tengerentúli vezeti a One Belt One Road (OBOR) kezdeményezés. Ennek célja az infrastrukturális fellendülés katalizálása az ősi szárazföldi és tengeri selyemkereskedelmi útvonalak mentén fekvő országokon keresztül, amelyek összekötik Kínát közép-és Dél-Ázsiával és a Közel-Kelettel.

az OBOR-t 2017-ben rögzítették a Kommunista Párt alkotmányában, és célja, hogy akár $1TN-t mozgósítson új beruházásokra. A kezdeményezést 124 milliárd dollárnyi állami hitel, segély és finanszírozás támogatja az állami tulajdonban lévő Selyemút Alapon keresztül. A beruházás elérte a 31 milliárd dollárt 2016-ban, mondja a jelentés.

az OBOR lehetővé teszi a kínai cégek számára, hogy új piacokat keressenek az országon kívül, a jelentés szerint “jövőbiztos” a kínai gazdaság növekedési ütemének lassulása ellen.

már 8 milliárd dollárnyi napelemes berendezést exportált Kínából, és segített az országnak a környezetvédelmi termékek és szolgáltatások első számú exportőrévé válni, megelőzve Németországot és az Egyesült Államokat.

érdemes azonban megjegyezni, hogy az OBOR “technológiai agnosztikus” – és a szénberuházásokat is ösztönzi. A Global Environment Institute által tavaly kiadott jelentés szerint Kína 240 széntüzelésű erőműprojektben vett részt 25-ben a belt and road 65 országából 2016 végéig.

Kína szintén hozzájárult a kezdeti 100 milliárd dollár egyharmadához az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) 2015 decemberében történő létrehozásához, és az AIIB szavazatainak 29% – át birtokolja. A megújuló energiába történő külföldi befektetések egyik kulcsfontosságú példájában a bank 210 millió dollárt kölcsönzött 11 egyiptomi napenergia-projektre 2017 októberében, ez volt az első afrikai projektek finanszírozása.

ugyanakkor a bankot bírálták a szénprojektek finanszírozását lehetővé tevő kiskapuk miatt is, bár ragaszkodik ahhoz, hogy nem finanszírozza a széntüzelésű erőműveket, és “a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiába fektet be prioritásként”.

Kína 2017-ben a legnagyobb zöldkötvény-kibocsátási helyszín lett, több mint 16 milliárd dollárral, megelőzve Franciaország 15 milliárd dollárját és az Egyesült Államok 14 milliárd dollárját. Kína zöld kötvénykibocsátása egyre inkább nemzetközi, a jelentés szerint.

Kína azonban továbbra is óvatos a tiszta energiával kapcsolatos projektek multilaterális éghajlat-politikai alapokon keresztül történő finanszírozásával kapcsolatban. Miután az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy visszavonja finanszírozását a zöld éghajlati alapból (GCF), Kína kijelentette, hogy nem szándékozik pótolni a hiányt. A jelentés szerint:

“ahelyett, hogy nyíltan vezető szerepet vállalna az éghajlat-finanszírozási fellépésben, mivel az Egyesült Államok lemond a felelősségről, egy radar alatti utat fogad el, amely dicséretet fog vonzani az új energiatechnológia globális kiterjesztésére gyakorolt hatása miatt, miközben talán kevesebb kritikát vet fel a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projektek támogatása miatt, mintha magasabb szintű vezetői szerepet vállalna.”