az éghajlatváltozás üzleti kockázatának kezelése
globálisan 2020 volt a legmelegebb szeptember, és az év egésze az előrejelzések szerint a legmelegebb lesz Európában. Sok ezer éves viszonylagos stabilitás után egyértelmű, hogy a Föld éghajlata az emberi tevékenység eredményeként változik. Az átlaghőmérséklet az egész bolygón emelkedett 1.14 Celsius fok a 19. század vége óta, elsősorban a megnövekedett szén-dioxid (CO2) és más légköri kibocsátások miatt. A CO2 szint több mint 40% – kal emelkedett az ipari forradalom óta, és most magasabb, mint bármikor az elmúlt 800 000 évben.
mint minden nap látjuk a hírekben és a médiában, a globális felmelegedés hatása világszerte érezhető. A tengerszint emelkedése, a sarki gleccserek olvadása, a szélsőséges időjárási események, az óceán savasodása, valamint a növényzet és a szárazföldi állatok mozgásának változó évszakai a leggyakoribb hatások közé tartoznak. Itt Európában nagyobb számú hőhullámot és aszályt látunk a déli és a középső területeken, több áradást a régió északi részén, és hőhullámokat és áradási eseményeket a városi területeken az egész kontinensen.
az éghajlatváltozás világszerte hatással van a társadalomra, a gazdaságra és a közösségekre. A vállalkozások egyre inkább figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait annak biztosítása érdekében, hogy felkészüljenek a megfelelő válaszokra. A vállalkozások számos kockázatot felmérnek, beleértve a fizikai: a szélsőséges időjárási események hatása, vagy például a vízhiányból eredő ellátási hiány; a társadalom válaszlépéseiből eredő átmeneti kockázatok, például a technológiák, a piacok és a Szabályozás változásai; valamint az üzleti tevékenységek által okozott üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos lehetséges kötelezettségek.
a Deloitte tavaly csaknem 1200 európai vállalat pénzügyi vezetőjével végzett felméréséből kiderült, hogy többségük nyomást érez az éghajlatváltozás elleni fellépésre a különböző érdekelt felek, köztük alkalmazottaik, szabályozóik és befektetőik részéről. A megkérdezett nagyobb vállalatok közül a CFO-k 70% – a számolt be arról, hogy nyomást érez az ügyfelek részéről a cselekvésre.
olvassa el még: a hely hatalma: a térinformatika átalakítja világunkat
McKinsey szerint a vállalatoknak figyelembe kell venniük az éghajlati szempontokat, amikor többek között a tőkeallokációt, a termékek vagy szolgáltatások fejlesztését és az ellátási lánc menedzsmentjét vizsgálják. Ehhez meg kell változtatni a gondolkodásmódot, az új működési modelleket, valamint az éghajlati kockázatok döntéshozatalba történő integrálásához szükséges eszközöket és folyamatokat.
az egyik módja annak, hogy a vállalatok jobban kezeljék az éghajlatváltozásból eredő kockázatokat, a helymeghatározási intelligencia – azaz a térbeli orientált adatok vizualizálása és elemzése-lehetővé teszi az intelligensebb megértést, betekintést, döntéshozatalt és előrejelzést. Az év elején a Forrestern nevű kutatócég az ESRI ArcGIS platformját az éghajlati kockázatok elemzésének vezetőjeként nevezte meg, megjegyezve a robusztus adat -, elemzési és vizualizációs képességeket, valamint a stratégiai partnerek, az ügyfelek és az R&D személyzet nagy ökoszisztémáját. Ezek a képességek robusztus megoldást nyújtanak a vállalatok számára a kockázatok megértésére és az azok enyhítésére irányuló stratégiák lehetővé tételére.
a helymeghatározás lehetővé tette a Hawaii Egyetem tudósai számára, hogy olyan alkalmazást fejlesszenek ki, amely három egyre súlyosabb forgatókönyv alapján elemzi és előrejelzi a jövőbeni üvegházhatású gázok kibocsátásából eredő veszélyek előfordulását. Az alábbiakban bemutatott szokásos forgatókönyv szerint az elkövetkező évtizedekben valószínűleg jelentős kumulatív veszélyek, köztük aszályok, tüzek, árvizek és tengerszint-emelkedés tapasztalható a világ nagyobb területein, kiemelve az enyhítő intézkedések sürgős szükségességét.
az alkalmazás üzleti vezetők és magánszemélyek számára érhető el annak feltárására, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolhatja a világ helyszíneit a következő 80 évben.
a potenciális veszélyek hosszú távú áttekintésével az üzleti vezetők jobban felkészülhetnek olyan stratégiák kidolgozására, mint például az ellátási láncok megváltoztatása vagy a gyártási helyek megváltoztatása, a szervezetüket érintő éghajlati kockázatok kezelésére és enyhítésére. Térbeli nézet nélkül a lehetséges hatásokat sokkal nehezebb vizualizálni.
mint McKinsey jelentésében kijelentette, a társadalom évszázadok óta hozzászokott ahhoz, hogy a relatív éghajlati stabilitás világán alapuló döntéseket hozzon. Globálisan a vállalkozások nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy egy változó éghajlatú világot tervezzenek, és eszközöket, stratégiákat és szakértelmet keresnek a támogatásukhoz. A helymeghatározási intelligencia a vezetők számára olyan képességeket és eszközöket biztosít, amelyekkel hatékonyabb döntéseket tervezhetnek és hozhatnak, ami végül fenntarthatóbb eredményekhez és bolygónk optimistább jövőjéhez vezet.
olvassa el még: térinformatikai Python: meg kell tanulnia?