• Articles
• admin

mi az: az Ívrugalmasság a rugalmasság mértéke két adott pont alapján. Tegyük fel, hogy mérjük a kereslet saját árrugalmasságát. Ebben az esetben az igényelt mennyiség százalékos változása osztva az ár két pont közötti százalékos változásával.

az ív rugalmassága ugyanazt a rugalmassági értéket adja, függetlenül attól, hogy az ár felfelé vagy lefelé mozog-e egy bizonyos szintre. Az igényelt mennyiség és az ár változásának kiszámításához a középpontot (átlagot) használjuk nevezőként. Így a kezdő és a végpontok közötti különbség nem befolyásolja a számítási eredményeket.

miért fontos az ív rugalmassága

mérheti az igényelt mennyiség reakcióképességét az árváltozásokra, még akkor is, ha nincs információ a keresleti görbéről. A rugalmasság kiszámításához két megfigyelést használhat az igényelt árról és mennyiségről.

ez a módszer következetes rugalmassági értéket eredményez, függetlenül attól, hogy az ár emelkedik vagy csökken. Ez azért van, mert az átlagot használjuk nevezőként mind az ár, mind az igényelt mennyiség tekintetében.

az ív rugalmasságának kiszámítása

két adatot kell megadnia az igényelt árhoz és mennyiséghez. A százalékos változás kiszámításához kivonja a két adatkészletet, és elosztja őket a megfelelő középpontokkal. Matematikailag az ív rugalmassági képlete a következő:

Vegyünk egy egyszerű példát. A termék ára 7 dollárról 6 dollárra csökken. Ennek eredményeként az igényelt mennyiség 18-ról 20 egységre növekszik.

ebben az esetben a termék keresleti árrugalmasságát a következőképpen számíthatjuk ki:

rugalmasság = / = 0.68

különbség az ív rugalmassága és a pont rugalmassága között

két módszert használhatunk a kereslet rugalmasságának, a pont rugalmasságának és az ív rugalmasságának kiszámításához. A pont rugalmassága alatt matematikai függvényre (keresleti görbe) van szükség az igényelt ár és mennyiség közötti kapcsolat meghatározásához. A pont rugalmasságát nem lehet közvetlenül kiszámítani, mert torzítást eredményez. Ezért a tényleges megfigyelésekből származó statisztikai következtetéseken keresztül kell megtalálnia.

másrészt az ív rugalmasságát közvetlenül meg lehet mérni, és nincs szükség ilyen matematikai függvényre. Ehhez két megfigyelési pontra van szükség az igényelt árhoz és mennyiséghez.

ezenkívül az ív rugalmassága legyőzi a pont rugalmasságának gyengeségét. Ha két különböző ponton kiszámítja a rugalmasságot a pont rugalmasságával, akkor valószínűleg különböző számokat fog eredményezni.

Vegyünk egy példát a magyarázatra.

mondjuk, mivel egy termék ára 10 dollárról 8 dollárra csökken, a kért mennyiség 40 egységről 60 egységre növekszik. A fenti pont rugalmassági képlet segítségével:

rugalmasság = ((60 – 40)/40)/((8 – 10)/10) = -2.5

most használjuk ugyanazokat az adatokat, de más kiindulási ponttal. Tegyük fel, hogy az ár 8 dollárról 10 dollárra emelkedik, a kért mennyiség pedig 60-ról 40-re csökken. Akkor ebben az esetben a pont rugalmassága:

rugalmasság = ((40 – 60)/60)/((10 – 8)/8) = -0.33/0.25 = -1.32

Lásd, az eredmény eltér az előző számítástól (-2,5).

valójában mindkettőnek azonosnak kell lennie, mert ugyanazt a keresleti függvényt és keresleti görbét használjuk, nevezetesen:

y = −10x + 140

a probléma megoldásához az ív rugalmassági képletet használjuk. Itt vannak a számítások mindkét esetben:

• első eset = / = 0.4/-0.22 = -1.82
• második eset = / = -1.82

összefoglalva, ha az ív rugalmasságát használjuk, akkor nem kell aggódnunk a kiindulási pont és a végpont miatt. A középpontot (átlagot) nevezőként használva ugyanolyan rugalmasságot kapunk, hogy az árak felfelé vagy lefelé mennek-e.

ezzel szemben a pont rugalmassága alatt az emelkedő vagy csökkenő árak befolyásolják az általunk használt nevezőket. Ez végül két különböző számú rugalmasságot eredményez.

így az ív rugalmassága akkor hasznos, ha jelentős árváltozás van. Ha azonban az igényelt ár és mennyiség változása nagyon kicsi, a két módszer általában szoros értéket eredményez.